Meggyes Tamás a térség országgyűlési „képviselője”

Talán még Önökben is él a kép, amit a Meggyes-cseléd-média próbált meg festeni a Fidesz jelöltjéről, még március tájékán. Ódákat zengtek a bértollnokok, hogy bizony Meggyes Tamás mennyire képviselni akarja a magyar országgyűlésbe kerülve Komárom-Esztergom megye 5-ös számú választókerületének minden lakóját. Volt is ám közös fotó, közös videó felvétel a másik tizenkét település polgármesterével, amint a térséget körbe járva, felmérésre kerültek a kistelepülések problémái. És volt is ám ígérgetés, hogy mennyire saját szívügyeként fog tekinteni ezekre, és milyen készségesen segíteni fog ezek megoldásában.

November 19-én falugyűlés volt Sárisápon. A sok egyéb probléma mellett ismét szóba került a Kaolin-bánya rekultivációja körül kialakult helyzet. Ez a probléma már a tavalyi falugyűlés óta az emberek tudomására jutott, de megoldás még nem születetett. A történet lényege, hogy Sárisápon a Kaolin-bánya területét építési törmelékkel tölti fel egy vállalkozó, az összes szükséges engedély birtokában. Nem is lenne azzal olyan nagy baj, ha valóban csak az engedélyben szereplő anyagok kerülnének elhelyezésre (beton, tégla, vályog, stb.), hiszen ezek nem veszélyesek a környezetre. De mint tudjuk, egy-egy több köbméteres konténerben sok minden elfér a konténer alsó részein, a tetején természetesen engedélyezett anyag alatt. Én úgy gondolom joggal félnek a falu lakói attól, hogy településünk határában az építési törmelék lerakása közben olyan anyagok kerülhetnek elhelyezésre, amelyek beláthatatlan, és visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhatnak Sárisáp térségében. Nem is biztos, hogy a vállalkozó szemhunyásától félnek a lakók, hanem a konténereket megtöltő személyek felelőtlenségétől. A történet további pikantériája, hogy a Kaolin-bánya Sárisáp vízbázisa felett helyezkedik el. Magyarul, ha történetesen olyan anyag kerülne akár szándékosan, akár véletlenül elhelyezésre, melyből veszélyes anyag szivárogna a talajba, akkor bizony a sárisápi vízbázis kerülne veszélybe. És bizony a Sárisápon kitermelt karsztvizet nemcsak Sárisáp, és az őt környező települések lakossága issza, hanem bizony az is elképzelhető, hogy bizonyos üzemi körülmények között Esztergomba is jut belőle. Sárisáp polgármestere, képviselő testülete, és a lakók egy része felmérte ennek a veszélynek a realitását és bizony mindenki a maga eszközeivel próbált is gátat vetni ennek. A képviselő testület – élén a polgármesterrel – minden lehetséges fórumon próbálta megtámadni az engedélyeket, és új eljárás levezetésére kényszeríteni az engedélyeket kiadó szerveket. Sajnos eredményeket nem sikerült elérniük ezen becses embereknek, így végső elkeseredésükben visszaemlékezve a tavaszi ígéretekre, a megválasztott országgyűlési képviselőhöz fordultak. Szeptember 15-én feladásra is került az a levél, melyet Sárisáp első embere jegyzett, és amelyben segítséget kér Sárisáp a választókerületből, egyénileg az Országgyűlésbe jutott Meggyes Tamástól. És a történetnek itt vége is, ugyanis Meggyes Tamás nemhogy nem segít a probléma megoldásában, de még csak válaszra se méltatta polgármesterünket. Tudom két hónap „rövid” idő, ennyi idő nem elég egy levél megírására, hiszen ebben a két hónapban keményen kellett küzdeni a polgármesteri székért, amit aztán sikerült is csúfosan elbukni. Az esztergomiak már ismerik, átláttak Meggyes Tamáson, jól tudják ígéretei semmit sem érnek. Remélem 4 év múlva már a sárisápiak is tanulnak ebből, és nem rá adják voksukat az országgyűlési választások alkalmával. Bár, ha a Fidesz vezetésének van egy csöppnyi esze, nem egy olyan jelöltet fog állítani, aki egy ilyen őszi, narancsmámoros hangulatban ekkorát tudott bukni Esztergomban.

Az áttörés napja

Akár ezt a nevet is adhatnánk november 29-ének. Tegnap az Országgyűlés elsöprő többséggel elfogadta az első nem kormánypárti (ráadásul Jobbikos) határozati javaslatot, melynek értelmében vizsgálóbizottság alakul a vörösiszap-katasztrófa felelőseinek megállapítására.
Ezzel nagyjából egyidőben Sárisápon a képviselő testület egyhangúlag megszavazta, hogy a Sárisápi Kábeltévé készítsen videófelvételt a képviselő testületi ülésekről, melyeket aztán vágatlan formában - "otthonuk melegében a kényelmes díványon hátradőlve, egy pohár sörrel a kezükben, kaján vigyorral az arcukon" - megtekinthetnek a kábeltévén a kedves választópolgárok, érdeklődők (feltéve hogy van valakinek kábeltévéje). Kis lépés ez egy településnek, de egy hatalmas ugrás a demokráciának.
Gratulálok a képviselő testületnek, hogy 20 évvel a módszerváltás után, ilyen "bátor" döntést hoztak. És örülök, hogy ezt a változást, mi Jobbikosok idéztük elő. Bár nem kerültünk be a képviselő testületbe, de feltett szándékunk, hogy programpontjaink megvalósulásáért törekedjünk. Másfél hónap, és már egyet kipipálhatunk.
Azoknak, akiknek meg esetleg nincs kábeltévéjük, marad a http://sarisap.jobbik.hu/, vagy a http://www.masiksarisap.gportal.hu/ az interneten.

ÁLOM

Elmúlt éjszaka álmot láttam. Álmomban valahol a távoli jövőben éltem, nem sokkal a borzalmakkal teli, harmadik világégés után. Azon kevesek közé tartoztam, akik az egész világot romba döntő háború túlélői voltak. A társadalom újjá szerveződése után, az országunkat kellett újra felépítenie a megmaradt magyarságnak. Az új országvezetés igyekezett is az iskolai képzések kialakításánál figyelembe venni, hogy az országnak most kőművesekre, és mérnökökre van leginkább szüksége, hiszen megsemmisült a teljes úthálózatunk, közintézményeink, otthonaink, templomaink, hídjaink.

De a mi falunk más volt. Történt ugyanis, hogy a nagy háború előtt a globális felmelegedés hatására az északi sark jobban megközelíthetővé, elérhetővé vált a világ számára, és a frissiben megalakult Eszkimó Köztársaság rohamos társadalmi és gazdasági fejlődésnek indult. Ugyanakkor ahhoz elég távol volt a „fejlett világtól”, hogy a háború őt ne sújtsa. A Magyar Kormány a jó külügyi kapcsolatok alakulása miatt ezért pénzzel támogatta azon településeket, ahol iglo-építő képzés folyik. Településünkön ráadásul élt is egy eszkimó közösség, mely még a harmadik világégés előtt költözött településünkre, melegebb hazát keresve, és találva magának. Nosza ki is használta ezt településünk vezetése, kötelezővé tette a képzés alapjait szolgáló tantárgy okítását a helyi általános iskolában. Szemet gyönyörködtető látvány volt a szülők számára, ahogy az iskola udvara mellett elhaladva láthatták, ahogy a sok mosolygó arcú gyermek fúrta, faragta a hungarocellt (jég híján ezzel gyakoroltak) és építették a kacifántosnál kacifántosabb „jégkunyhókat”. Büszke is voltam fiamra, aki ezt a remek iskolát irigylésre méltó bizonyítvánnyal végezte el.

Aztán egy napon szomorúan érkezett haza gyermekem, a még csak néhány hónapja megkezdett középiskolai élet, egy fárasztó napja után. Leültettem őt az asztalhoz, és kértem beszéljük meg, mint férfi a férfival, mi a szomorúságának oka. Bevallom őszintén, hogy valami szerelmi bánatra gyanakodtam, de kiderült ennél azért komolyabbról volt szó. Az új iskolába kerülve, már csak építészetet tanult, aminek nem voltak meg nála a szükséges alapok. Tanult ugyan már az általános iskolában is építészetet, de a más iskolából érkező, új osztálytársai ezt hamarabb kezdve, nagyobb óraszámban tanulták, míg ők a hungarocell csodákat varázsolták iskolájuk udvarára.  Ennek köszönhetően a szinte mindig ötös osztályzatot szerző fiamnak becsúszott egy kettes. Próbáltam vigasztalni és elmagyarázni, miért is kellett neki a számára fölöslegesnek tűnő iglo-építés alapjainak elsajátításával bíbelődnie. Elmeséltem neki, hogy szegény falunk még szegényebb iskolája így juthatott egy jelentősebb állami támogatáshoz, a falu vezetése figyelembe vette a településünkön élő eszkimó kisebbség érzéseit, és nem utolsó sorban úgy gondolkodott, hogy bár kőből és téglából házat építeni nem ugyanaz, mint jégkunyhót építeni, mégis meggyőződésük volt, hogy az iglo készítés alapjait elsajátítva, könnyebb lesz számukra az építész szakma elsajátítása is. Meséltem neki, a már nem is oly távoli Eszkimó Köztársaságról, akivel országunk élénk gazdasági kapcsolatot ápol, és ha úgy hozza az sors, lehet ő is kapcsolatba kerül ezen ország lakóival, és esetleg kamatoztathatja később iglo-építő készségét is. Meséltem neki a környező országokban élő, az eszkimókkal rokoni szálakat felmutatni képes népekről, akikkel szintén kapcsolatba kerülhet a nagybetűs életbe kilépve. Illedelmesen megköszönte válaszomat, és bevonult a szobájába tanulni.

 Én még sokáig ülve maradtam, és gondolkodtam. Azon törtem a fejem, hogy vajon elhitte-e azt, amit én a legnagyobb meggyőződéssel próbáltam elmagyarázni neki, de igazából én magam sem hittem el. Megérte-e kicsiny településünknek az, hogy gyermekeink jövőjét, boldogulását veszélyeztessük, hátránnyal indítsuk őket az életbe, pillanatnyi, anyagi előnyök megszerzése végett? Nem kellett volna inkább településünk vezetőségének kicsit szűkösebbre venni a költségvetést, ellenben számukra a világ egészén használhatóbb tudás alapjait biztosítani?

Már éppen válaszolni akartam saját magamnak feltett kérdéseimre, mikor megszólalt a csörgőóra. Megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy ez csak egy rossz álom volt. Még szerencse, hogy nem ilyen településen élek.

Polgármesterünknek problémái vannak…

Hát lezajlott a falugyűlés. Volt ott minden, vádaskodás, „ellenségeskedés”, kérdések elől kitérés, kérdésekre nem válaszolás, illetve teljesen másról beszélés. Szóval minden volt, amire számítani lehetett. Ja és majdnem elfelejtettem. A lassan most már „megszokottá” vált kamera is ott (remélem mindenkinek sikerült már hozzászoknia). Azzal a szándékkal visszük magunkkal ezt az ügyes kis szerkezetet, hogy azoknak is tájékozódási lehetőséget biztosítsunk, akik éppen dolgoztak, vagy más egyéb halaszthatatlan dolguk akadt. De rá kellett jönnöm másra is jók ezek a felvételek. Arra, hogy szembesítsünk embereket, mit is mondtak.

         Szembesülnöm kellett azzal, hogy polgármesterünk bizonyos dolgokat nem ért, vagy nem akar megérteni, amit mondanak neki. Talán a szövegértelmezésével van a baj, vagy talán csak nem akar megérteni bizonyos dolgokat. Az első problémájára javaslom a továbbtanulást, talán egy kicsit kiszélesedne a látóköre és javulna a szövegértelmező készsége (tudom ennél nagyobb települést is vezettek már egy érettségivel, meg is lett az eredménye – lásd Esztergom). A második problémájára pedig javaslom a beleélő készség elsajátítását, fejlesztését. Ez talán még nehezebb, de mint polgármesternek nem csak a saját választóit, hanem a település összes lakóját képviselnie kell, problémájukra megoldást kell találni.

         De nem csak ezzel van probléma, hanem bizony azzal a fránya emlékező képességgel is. Tudom este volt, hosszú nap állt mindenki mögött, de azért nem árt, ha az ember emlékszik arra, mit is mondott pár perccel előtte (főleg polgármesteri pozícióban). Történt ugyanis, hogy előkerült ismét a Kaolin-bánya rekultivációjával kapcsolatos probléma. Polgármesterünk elmondta, hogy mindent megtettek, ennek ellenére semmit se tudtak tenni a szükséges engedélyekkel rendelkező vállalkozóval szemben. Új stratégiát választva, megkeresték választókerületünk országgyűlési képviselőjét, Meggyes Tamást. Ugye jól emlékszünk Meggyes Tamásra, aki az országgyűlési választások kampányidőszakában végigjárta a választókerület összes települését, és a polgármestereket felkeresve segítségéről biztosította őket, megválasztása esetén. Tulajdonképpen joggal fordult hozzá településünk problémájával, de ha igazán segítséget várt tőle, akkor elég naiv volt. Előre látható módon Meggyes Tamás válaszra se méltatta Sárisáp polgármesterét, hiszen neki ennél azért fontosabb dolgai is vannak. Ez a történet elhangzott az október 25-ei képviselő testületi ülésen is. Én másnap bátorkodtam egy e-mail formájában tájékoztatást kérni, hogy mégis mennyi idő alatt nem sikerült nagyra „becsült” országgyűlési képviselőnknek válaszra méltatni falunk első emberét, de a falugyűlés napjáig én sem kaptam választ. Sebaj, majd ma! Polgármesterünk tovább fejtegette a történéseket, nem adta föl, Meggyesen átlépve Dr. Latorcai Jánoshoz fordult segítségért levélben, ez év október hó 22. napján. Ezután lehetett kérdéseket feltenni, ahol bátorkodtam írásban feltett kérdésemet szóban is megerősíteni, mivel választ eddig nem kaptam. Jött is válasz, most kaptam rá választ. Értetlenül álltam, hiszen kérdésemre nem kaptam választ, de csak meg akart győzni róla, hogy de bizony kaptam. Aztán többszöri nekifutásra „átment” kérdésem lényege őhozzá is, és végre választ is kaptam. Szeptember 15-én íródott meg az a levél, amire Meggyes Tamásnak több mint két hónap alatt sem sikerült válaszolnia. No comment Meggyes úr!

         De ami a lényeg a falugyűlés után, a közmeghallgatáson ismét szóba került ez a dolog, ahol polgármesterünk ismét azt állította, hogy ő bizony beszámolójában elmondta, hogy szeptember közepén íródott meg az a bizonyos levél. Nem tudtam meggyőzni őt, hogy csak többszöri rákérdezésem után sikerült csak tisztáznunk mikor is hangzott el a kérdéses dátum. Abban maradtunk, hogy utána nézünk, kinek van igaza (milyen jó is ilyenkor az a kamera!). Én utánanéztem, és a polgármester úr?

Erre a megoldási javaslatom: Cavinton. Most már kezdem érteni, miért szúrja egyesek szemét, hogy a testületi ülésekről felvétel készül…

Sárisáp a dobogó legtetején!

Az önkormányzati választások után közel két hónappal jut az embernek egy kis ideje az önértékelésre, és a különféle elemzések áttekintésére. A csalódottság után, higgadt fejjel már mást is képes meglátni az ember a sárisápi választási eredményekből.

Ami egyértelmű tény, hogy a település választásra jogosult, véleményét kinyilvánítani szándékozó része a változatlanságra szavazott. Hogy ezt milyen megfontolásból tette, azt már érdemes elemezni. Az eddigi 10 fős képviselő testületet a 2010-ben módosított önkormányzati törvény értelmében 7 fős testület váltotta. Változás nem történt, hiszen mind a polgármester személye, mind a képviselők személye változatlan, csupán a számukban történt változás. Ezt megfejelve, a képviselő testület a bizottságok tagjainak személyi változását se tartotta szükségesnek, így tulajdonképpen változatlan formában, minden a régi kerékvágásban haladhat tovább. Külsős szemlélőként az ember hajlamos lenne azt mondani, hogy itt bizony minden a legnagyobb rendben zajlik, hiszen a választópolgárok, és a megválasztott képviselő testület sem tartott szükségesnek személyi változásokat, kvázi mindenki tökéletesen végzi a munkáját.

Akkor jöjjön az értékelés. Sárisápi Jobbikosként teljes kudarcnak mondhatnánk az önkormányzati választást, hiszen a régi-új polgármester több mint háromszor annyi szavazatot kapott, mint a mi jelöltünk, és képviselő jelöltjeinknek is „csak” a 9., 14. és a 16. helyet sikerült megszerezniük a 19 fős mezőnyből. Ráadásul a képviselők közül a legtöbben úgy lettek újra megválasztva, hogy a választás előtt nem vontak mérleget az elmúlt 4 évben végzett munkájukból, és az elkövetkezendő négy évben végzendő munkájukról sem készítettek program tervezetet. Azaz, a székben hátra dőlve bíztak az ismertségükben. Nem kell porgrammal, tervekkel előállni, elég csak az ismertség! Plusz akit így megválasztanak, azon négy év múlva nincs mit számon kérni, hiszen nem ígért semmit. Bevált ez a stratégia.

És ekkor gondolkozik el egy szervezet azon, hogy jó jelöltjeik voltak-e. Jelöltként az embert megállították az utcán, érdeklődtek, kérdezősködtek, és az ismeretségi körükben lezajlott beszélgetésekről tájékoztatták. Ezen beszélgetésekből sikerült a végkövetkeztetést levonni. A program jó, a jelöltek személyével sincs gond, csak egy apró. Azaz talán nem is olyan apró, hiszen ezért nem szavaztak rájuk kellő mértékben. Ez pedig nem más, mint hogy nem sárisápiak! Egyik jelölttársam szavait idézve, „gyütt-mentek”. Tehát nem a képzettséggel, nem az emberi dolgokkal, nem is a tapasztalattal, vagy annak hiányával van a gond, hanem hogy a jelöltek nem sárisápi születésűek, illetve jelenleg nem ott laknak. Gyorsan végigpörgettem magamban a sárisápi Jobbikosok életútját és döbbentem vontam le a következtetést, egyetlen olyan tagunk sincs, aki sárisápi születésű, és sárisápi lakos lenne. Akkor velünk van a baj? Mi nem látjuk, hogy itt bizony a lehető legjobban mennek a dolgok? Mi gondolkodunk, csak másképpen? Ezeken a kérdéseken elgondolkodtam egy darabig, míg a végső konklúziót sikerült levonnom. Nem, nem velünk van a baj. A középkorban ez valahogy úgy működött, hogy csak az vált igazi mesterré a szakmájában, aki jó néhány évet munkával töltött Európa nyugati országaiban, tapasztalatot szerzett, és az ott ellesett technikákat hazai környezetbe átültetve, dolgozott élete hátralévő részében. Ez az, amivel mi mások, talán kicsit többek vagyunk a tősgyökeresekhez képest. Laktunk más településeken, láttunk jól működő közösségeket, és ezeket összevetve látjuk mi, hogy mi az, ami nem igazán, vagy egyáltalán nem működik Sárisápon. Míg a „hétszilvafások” csak azt látják, amibe beleszülettek és nincs összehasonlítási alapjuk! Nem tudják hogy az amiben élnek az jó, középszerű, vagy kimondottan rossz. Ők csak azt tudják, hogy számukra a változatlanság az egy biztos pont, és nem tudják hogy a nem is oly távoli nagyvilágban a kicsit érdeklődőbb, nyitottabb közösségek hova fejlődtek a rendszerváltás óta, azonos szintről indulva.

Ez a mi küldetésünk, ez a mi missziónk, felrázni a sárisápiakat és megmutatni nekik, hogyan lehetne másképp, hogyan lehetne jobban csinálni. Nem vállalkoztunk könnyű feladatra, de a cél nemes. Mikor mi „gyüttmentek” megalapítottuk a sárisápi Jobbik szervezetét, sokan megmosolyogtak bennünket, hogy mit akarunk mi egy ilyen baloldali szavazóbázisnak számító, bányász településen. Aztán hamar kontrolt is kaptunk a munkánkról, hiszen a 2009-es év eleji alakulás után sorra következtek a választások. Az első „szintfelmérés” a 2009-es Európai Parlamenti választásokkor történt meg, ekkor Sárisápra leszűkítve a Jobbik 17,06%-ot ért el. Ezt követte a második, a 2010-es Országgyűlési választás, ahol már 18,97% százalékot kapott a Jobbik listája, majd az őszi önkormányzati választásokon a 21,42%-os, megyei legmagasabb eredményt érte el a Jobbik! A fejlődés jól nyomon követhető. Azt hiszem erre bátran mondhatjuk, hogy bár egyéniben nem voltunk sikeresek, de csapatban mi voltunk a legjobbak a megyében. Ez az, ami erőt ad a jövőbeli munkánkhoz, és az ami bizakodással tölthet el bennünket, hogy van remény az emberek fejének felemelésére.   

		Összesen			Százalékosan
1.	Sárisáp (5)	395	199	335	42,52%	21,42%	36,06%
2.	Esztergom (5)	3 464	2 400	6 505	28,01%	19,40%	52,59%
3.	Aka (3)	28	28	93	18,79%	18,79%	62,42%
4.	Dunaalmás (4)	172	132	405	24,26%	18,62%	57,12%
5.	Bakonybánk (3)	61	43	130	26,07%	18,38%	55,56%
6.	Mogyorósbánya (4)	115	84	269	24,57%	17,95%	57,48%
7.	Csolnok (5)	363	211	656	29,51%	17,15%	53,33%
8.	Piliscsév (5)	200	172	637	19,82%	17,05%	63,13%
9.	Pilismarót (5)	206	150	532	23,20%	16,89%	59,91%
10.	Vértestolna (2)	42	38	148	18,42%	16,67%	64,91%
11.	Kesztölc (5)	328	166	509	32,70%	16,55%	50,75%
12.	Dömös (5)	108	76	276	23,48%	16,52%	60,00%
13.	Süttő (4)	224	111	341	33,14%	16,42%	50,44%
14.	Szomód (2)	152	122	480	20,16%	16,18%	63,66%
15.	Csatka (3)	20	25	111	12,82%	16,03%	71,15%
16.	Tokod (4)	431	227	769	30,20%	15,91%	53,89%
17.	Ácsteszér (3)	66	55	228	18,91%	15,76%	65,33%
18.	Kömlőd (3)	175	81	261	33,85%	15,67%	50,48%
19.	Ászár (3)	191	114	425	26,16%	15,62%	58,22%
20.	Várgesztes (2)	89	51	191	26,89%	15,41%	57,70%
21.	Máriahalom (5)	68	49	205	21,12%	15,22%	63,66%
22.	Bársonyos (3)	34	46	224	11,18%	15,13%	73,68%
23.	Tokodaltáró (4)	307	158	580	29,38%	15,12%	55,50%
24.	Bajót (4)	73	68	310	16,19%	15,08%	68,74%
25.	Kocs (2)	227	180	795	18,89%	14,98%	66,14%
26.	Szárliget (2)	396	152	473	38,79%	14,89%	46,33%
27.	Baj (2)	280	127	458	32,37%	14,68%	52,95%
28.	Csép (3)	110	32	77	50,23%	14,61%	35,16%
29.	Lábatlan (4)	517	227	826	32,93%	14,46%	52,61%
30.	Oroszlány (3)	2 329	794	2 510	41,35%	14,10%	44,56%
31.	Vérteskethely (3)	62	42	194	20,81%	14,09%	65,10%
32.	Dad (3)	41	37	192	15,19%	13,70%	71,11%
33.	Vértesszőlős (2)	341	137	535	33,66%	13,52%	52,81%
34.	Bajna (2)	141	90	441	20,98%	13,39%	65,63%
35.	Környe (2)	618	243	958	33,97%	13,36%	52,67%
36.	Kerékteleki (3)	64	32	144	26,67%	13,33%	60,00%
37.	Neszmély (4)	101	69	348	19,50%	13,32%	67,18%
38.	Réde (3)	162	87	408	24,66%	13,24%	62,10%
39.	Leányvár (5)	213	84	342	33,33%	13,15%	53,52%
40.	Dorog (5)	2 302	560	1 401	54,00%	13,14%	32,86%
41.	Bakonyszombathely (3)	69	39	191	23,08%	13,04%	63,88%
42.	Szomor (2)	98	55	272	23,06%	12,94%	64,00%
43.	Kecskéd (3)	235	111	512	27,39%	12,94%	59,67%
44.	Dunaszentmiklós (2)	25	29	174	10,96%	12,72%	76,32%
45.	Szákszend (3)	137	73	364	23,87%	12,72%	63,41%
46.	Úny (5)	47	33	182	17,94%	12,60%	69,47%
47.	Dág (5)	53	46	268	14,44%	12,53%	73,02%
48.	Bokod (3)	241	111	534	27,20%	12,53%	60,27%
49.	Bakonysárkány (3)	59	57	339	12,97%	12,53%	74,51%
50.	Tata (2)	2 007	906	4 365	27,58%	12,45%	59,98%
51.	Tardos (2)	186	76	363	29,76%	12,16%	58,08%
52.	Mocsa (2)	188	127	747	17,70%	11,96%	70,34%
53.	Császár (3)	141	80	465	20,55%	11,66%	67,78%
54.	Kisbér (3)	417	216	1 290	21,68%	11,23%	67,08%
55.	Nagysáp (2)	107	60	391	19,18%	10,75%	70,07%
56.	Almásfüzítő (4)	365	114	584	34,34%	10,72%	54,94%
57.	Annavölgy (5)	190	43	171	47,03%	10,64%	42,33%
58.	Gyermely (2)	110	62	427	18,36%	10,35%	71,29%
59.	Tarján (2)	228	120	814	19,62%	10,33%	70,05%
60.	Vértessomló (2)	87	37	248	23,39%	9,95%	66,67%
61.	Tát (4)	464	174	1 113	26,50%	9,94%	63,56%
62.	Nagyigmánd (3)	342	134	881	25,20%	9,87%	64,92%
63.	Naszály (2)	189	57	334	32,59%	9,83%	57,59%
64.	Ács (4)	450	256	1 926	17,10%	9,73%	73,18%
65.	Nyergesújfalu (4)	862	254	1 506	32,88%	9,69%	57,44%
66.	Komárom (4)	2 085	706	4 911	27,07%	9,17%	63,76%
67.	Tárkány (3)	145	51	383	25,04%	8,81%	66,15%
68.	Kisigmánd (3)	48	21	171	20,00%	8,75%	71,25%
69.	Héreg (2)	100	38	306	22,52%	8,56%	68,92%
70.	Súr (3)	69	23	180	25,37%	8,46%	66,18%
71.	Epöl (2)	55	28	260	16,03%	8,16%	75,80%
72.	Ete (3)	46	28	272	13,29%	8,09%	78,61%
73.	Csém (3)	105	21	140	39,47%	7,89%	52,63%
74.	Bana (3)	216	50	463	29,63%	6,86%	63,51%
75.	Bábolna (3)	668	109	957	38,52%	6,29%	55,19%
76.	Tatabánya (1)	0	0	0	0,00%	0,00%	0,00%

Egy kis magyarázat a táblázathoz. Megyénkben 3 párt tudott megyei listát állítani. Ezek sorrendben: MSZP (piros oszlop), JOBBIK (fehér oszlop), és a FIDESZ (narancssárga oszlop). Az első három oszlop az adott településen az adott párt listájára leadott szavazatok száma számszerűleg, a második három oszlop az adott településen, az adott pártra leadott szavazatok száma százalékosan.