Miután felhívták rá a
figyelmemet, volt szerencsém megnézni az M1-en futó Domovina műsor, február 9-ei
adásának internetes változatát. E helyütt a műsorvezető a rövid filmriportok
felvezetőjében a következőt mondotta Sárisápról, legalábbis a feliratozás
alapján: „ … a Pilis és a Gerecse hegység találkozásánál, egy festői faluban
(?) jelenleg kb. 3.000 lakos él. A sárisápiak többsége szlovák származású (?!),
ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az általános iskolában, a szülők
kérésére szinte mindenki tanulja a szlovák nyelvet. „
Hogy ki adta-e szavakat Bencsik úr szájába nem tudom, csak
sejtéseim vannak róla. Mindenesetre amit mondott az egyetlen szóval fejezhető ki: hazugság. Remélem e mondatom miatt Ján Bencsik nem akar a
későbbiek során pofán vágni (Kollár Károly után szabadon), bár gyanítom el sem
jutnak hozzá e sorok. Nem vagyok a származáselmélet szakavatott professzora, de
ez a kijelentés több sebből is vérzik.
Akkor
nézzünk néhány tényt, melyek a fenti állítást erősen megkérdőjelezik. Rögtön
elsőnek itt van Sárisáp hivatalos honlapja, ahol az alábbiak olvashatóak:
Bár az első olvasatban feltűnik az embernek, hogy nem egy
túl gyakran frissített honlapról van szó (2005. augusztusi adat van feltüntetve
a község lakóinak számát illetően; a ma már Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat
még „lánykori” nevén van megemlítve; a 2014-es év végén alakult Német Nemzetiségi
Önkormányzat ellenben még meg sincs említve; és az egykor szebb napokat is megélt,
de a végén dolgozóival csúnyán elbánó, évekkel ezelőtt csődbe ment CS
Elektronik Kft. még mindig megélhetést biztosító cégként van aposztrofálva),
azonban a község jelenét bemutatni szándékozó menüpont alatt az olvasható, hogy
a községet többségében magyarok lakják, és csak kis százalékban élnek mellettük
szlovákok. Hogy mit jelent ez a kis százalék, ennek kifejtéséhez lássuk a KSH
2011-es népszámlálási adatait, Sárisápra levetítve.
Jól
látható, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával 2454-en vallották magukat
magyarnak (84,83%), 324-en szlováknak (11,20%), 63-an németnek (2,18%), 24-en
cigánynak (0,83%), 5-en románnak (0,17%), 4-en orosznak (0,14%), és 19-en egyéb
nemzetiségűnek (0,66%). Persze ezek a számok se perdöntőek, hiszen nem került
felmérésre a kettős-, esetleg többes, nemzeti identitású emberek száma, nem beszélve
róla hogy lassan 4 éves adatokból mazsoláztam. Ennek ellenére mégis az hiszem
bátran kijelenthetjük, hogy a sárisápiak többsége - méghozzá döntő többsége -
magyar származású! Persze lehet az ebet a karóhoz kötni, és lehet azt
hangoztatni, hogy a legtöbb sárisápi lakos felmenői között fellelhetők tótok is,
de ha ilyen szempontok figyelembe vételével történt e megállapítás (azon felül,
hogy nem is biztos, hogy igaz), akkor nyugodtan kicserélhetjük a szlovák jelzőt
svábra, rácra, bunyevácra, vagy bármely más Magyarországon előforduló
népcsoport nevére, hisz biztos vagyok benne, mindenki felmenői között
megtalálhatóak a magyarok mellett más nemzetiségek tagjai is.
Nem
mellesleg a „bizonyíték” is erősen sántít, hiszen jól tudjuk, hogy milyen „tájékoztatás”
(erősen gondolatjelek közé téve) mellett történt a szülők részéről a szlovák
nyelv oktatásának kérése. Kíváncsi vagyok, hogy a helyi gondolatformálók mit
fognak szólni ahhoz, ha a szeptemberben iskoláséveiket megkezdő kiselsősök példája
a későbbiekben „ragadós” lesz? Ugyanis a nem egészen harminc fős elsős
osztályban előreláthatólag az osztály felét megközelítő, vagy akár azt meg is haladó számban fognak német
nemzetiségi oktatásban részesülni a diákok, szüleik kérésére! Ezek után majd azt
fogják hangoztatni, hogy a sárisápaiak többsége német származású? Kötve hiszem!
Maradjunk
a száraz tényeknél, és a csupasz valóságnál. Sárisáp magyar falu (mindig is az
volt), némi szlovák, és nem mellesleg német, cigány, román, orosz és egyéb
kisebbségeket is magába foglalva. És végül mi mással zárhatnám gondolataimat, mint a
címben szereplő mondattal: az igazság szabaddá tesz!