Kedves leendő kiselsősök szülei!
Ez a bejegyzés elsősorban azoknak a nagycsoportos gyermekek
szüleinek szól, akiknek nagy valószínűséggel jövő tanítási évtől (2015/2016) gyermekeik
megkezdik az iskolai tanulmányaikat. Bár a döntés – hogy az iskolát elkezdje,
vagy maradjon még egy évet az oviban – időben még odébb van, mindenesetre
érdemes felkészülni, és elgondolkodni azon, milyen lehetőségek közül lehet
választani a beiratkozás alkalmával.
a kép illusztráció
Gondolom minden szülő a legjobbat szeretné megadni
gyermekének, a nagybetűs életben való boldoguláshoz szükséges ismeretek köréből
a leghasznosabbal szeretné felvértezni gyermekét. Minden szülő elvileg szabadon
választhat, hogy gyermekét állami-, egyházi-, esetleg magániskolába íratja-e
be, ennek egyedül az anyagi-, logisztikai-, és családi kötöttségek szabhatnak
határt. Jelen bejegyzésemet azonban a sárisápi, általános iskola leendő
kiselsősök szüleinek szánom.
2011. évi CXC.
törvény
45. § (1)
Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden
gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni,
tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.
napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé
válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja,
további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően
válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján
kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban
eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján
engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének
teljesítését.
(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének
betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége
meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik
életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi
vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő
kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
Aki az ügyben „érintett” az
tudja, hogy hozzávetőlegesen közel 30 gyermek fogja megkezdeni tanulmányait a
következő tanévben a helyi iskola falai között. A pontos szám nagyban függ
attól, hogy hány gyermek lesz „visszatartva” még egy évig az óvodában illetve
hány gyermek szülei döntenek úgy, hogy más általános iskolába íratja be
gyermekét (vagy magántanulóként kezdi meg tanulmányait), esetleg lesz-e olyan
más településen élő család, aki viszont ide szeretné járatni csemetéjét. Volt
szerencsém részt venni a legutóbbi szülői értekezleten, ahol sajnos csak
egyedüliként képviselhettem az édesapákat. A szülői értekezleten elhangzottak alapján
azt hiszem kijelenthetem, hogy általános vélekedés csoporton belüli szülők
részéről, hogy jól összekovácsolódott csapat alakult ki az oviban, amit a
későbbiekben is érdemes lenne egyben tartani. Ezért alakult ki néhány édesanya
részéről az a dilemma, hogy akkor most maradjon még egy évet a gyerek (mert még
éretlen, túl játékos, stb.), vagy menjen iskolába a többiekkel. Azóta volt rá
módom, hogy édesapákkal is elbeszélgessek az iskolakezdés időpontjáról és elmondhatom,
az apukák részéről viszont az az általános vélekedés, hogy fölösleges még egy
évet ráhúzni a gyereknek az óvodában.
2015. szeptemberében tehát ez a közel harminc csöppség,
élete egy új szakaszába fog lépni. Megtanulnak íni, olvasni, és új képességeiknek
birtokában további tudásra tesznek szert. És itt értünk el mondandóm
lényegéhez, a nyelvtanuláshoz. Ugyanis, a most már tradicionálisnak nevezhető
szlovák nemzetiségi oktatás mellett, jövőre lehetőség nyílik a német
nemzetiségi oktatás bevezetésre is! De ehhez nézzünk néhány ide vonatkozó
törvényi részletet.
2011. évi CLXXIX. törvény
a nemzetiségek
jogairól
2. §
2. nemzetiségi önkormányzat:
törvényben meghatározott nemzetiségi
közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel
rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott
szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére,
a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe
tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő
önálló intézésére jön létre;
3. § Minden nemzetiség jogosult arra,
hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon.
9. § (1) Magyarország tilalmaz minden
olyan politikát, magatartást, amely
a) a nemzetiségnek a többségi
nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését,
elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,
11. § (1) Valamely nemzetiséghez
való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.
(2) A nemzetiséghez való tartozás kérdésében
nyilatkozatra senki sem kötelezhető, azonban törvény vagy a végrehajtására
kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához
kötheti.
(3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való
tartozás kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott
kivétellel - nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.
22. § (1) E törvény értelmében
nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a
lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve
beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák,
a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség
esetében a magyar nyelv is.
(2) Az állam a magyarországi nemzetiségek
anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet
nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója, támogatja
a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi
köznevelésben. A nemzetiségi köznevelés többletköltségét - jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli.
(3) A nemzetiséghez tartozó gyermek - a szülője vagy gyámja
(a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően - anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási
nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató vagy roma nemzetiségi köznevelésben vehet részt.
A roma nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven,
de a szülők igényei alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a roma
nyelv (romani, illetve beás) oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem
cselekvőképtelen gyermek esetében a szülő e választási jogát gyermekével közösen
gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.
(4) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nevelése-oktatása a helyi
lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy
csoportban történhet.
(5) A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani
a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást
- a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó
nyolc (gyermek) tanuló szülője a fenntartótól kérte,
és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény
rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi
lehetővé a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás egy településen
belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a
feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás
feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi
önkormányzat maga is megszervezheti.
2011. évi CXC.
törvény
a nemzeti
köznevelésről
83.
§
(7) A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén
folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, az állami
intézményfenntartó központ évente köteles felmérni
az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt
települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.
Hogy szülőként mit is kell
tennünk ahhoz, hogy gyermekünk németül tanulhasson? Az igényfelmérés alkalmával
jelezni igényünket, illetve legkésőbb a beiratkozás megtörténtéig egy
nyilatkozatot kell kitölteni és aláírni. Ha megtörténik legalább nyolc gyermek
szülője részéről a nyilatkozat megtétele, akkor gyakorlatilag nincs törvényi akadálya
annak, hogy iskolai osztályban, vagy osztályon belüli csoportként megkezdődjön
a német nemzetiségi oktatás, azon belül a német nyelv oktatása. És mint
láthatjuk, a nemzeti köznevelés költségei sem a szülőket (talán csak a
nyelvkönyveket leszámítva), sem az iskolát, sem az önkormányzatot nem terhelik,
azt a magyar állam fizeti. Ez eddig is így működött a faluban, a változás csupán
annyi, hogy most már két lehetőség közül lehet majd választani. És ha valaki
esetleg attól fél, hogy idősebb gyermeke szlovák nemzetiségi oktatása
miatt ezt nem tudja igénybe venni, azoknak megnyugvást jelenthet, hogy idézem „A nemzetiségi önazonossághoz való jog és
valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott
kivétellel - nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését”, tehát
ők sem esnek el a lehetőségtől. A többi teendő az a nemzetiségi önkormányzat, a
helyi önkormányzat, az iskola, valamint az állam feladata.
hasonló nyilatkozat megtétele szükséges
És hogy miért jó ez nekünk, gyermekünknek? A mai globalizált,
„határok nélküli Európában” óriási előny a munkavállaló kezében, egy
használható, német nyelvtudás, nem beszélve a magyarországi német,m és osztrák cégeknél
történő elhelyezkedésről. Emellett lehetősége nyílik a magyar hagyományok, szokások megismerése mellett egy másik - a magyar nemzetbe szervesen beágyazódott - nemzet kultúrájának megismerésére, elsajátítására. Ennek tükrében kérek minden felelősségteljesen
gondolkodó szülőt, beszéljék át az itt leírtakat, és éljenek a lehetőséggel.
További felvilágosítás kérhető a Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjétől,
név szerint Janovichné Fetter Gizellától. És innen üzenem a Német Nemzetiségi
Önkormányzatnak, el kellene gondolkodni azon, hogy van-e ugyanerre igény a leendő óvodások szüleinek részéről is!
