1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát az országunkat megszálló szovjet-kommunista rezsim pribékjei. Bár Kovács Bélát országgyűlési képviselő lévén védte (volna) mentelmi joga, a szovjet-kommunista hatóságok emberei erre fittyet hányva elhurcolták őt. Ez üzenet volt minden nem-kommunista számára, hogy a törvények sem védik meg őket a kommunizmus rémtetteitől. Ezt a napot választotta Magyar Országgyűlés a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
Ezen a napon emlékezünk a világ számos pontján e beteg, embertelen eszme áldozataira, halottaira. Számukat a történészek nem tudják meghatározni csak nagyságrendileg (több tízmillió), de még ma is szedi áldozatait e véres eszme. Bár ma már a halálos áldozatok száma kisebb, mint a XX. században, azonban a kommunizmus megfertőzte a társadalmakat, és ma is érezteti mérgező hatását. Magyarországon a módszerváltáskor (egyesek szerint rendszerváltás volt) elvileg végleg szakítottunk a vörös veszedelemmel, azonban torz vezetőik büntetlenül megúszták az „átmenetet”, majd kiöregedve átadták stafétabotjukat az új köntösbe öltözött, szellemi örököseiknek. Ők tanulva elődeik hibáiból, ma már nem nyílt gyilkosságokkal írják a „rendszer ellenségeit”, hanem azok ellehetetlenítésével, a nemzet szellemi és testi elgyengítésével, megfertőzésével. Az MSZMP, örököse az MSZP, és világ több pontján felbukkanó lelki társaik áldozatira emlékezünk ma magyarhonban. Szégyenteljes, hogy ezek az emberek még ma is ott ülnek a Magyar Országgyűlésben, megyei közgyűlésekben, települések képviselő testületeiben.
Reméljük eljön az idő, mikor a megtisztult társadalmak végleg kivetik magukból a világ rákfenéjét.
Megtáltosodtál? Vagy csak eszedbe jutott, hogy van neked egy blogoldalat is?
VálaszTörlésSzavaidat aranybetűkkel kéne nyomtatni és a kövekbe vésni - de a teljes megigazuláshoz hú' de sok idő fog eltelleni...
De addig küzdjünk együtt azért, hogy június negyedikén ne vurstli legyen a faluban, hanem Trianonra emlékezzünk, de ha nem - legalább csendben legyünk és másnap 5-én bulizzunk egy kiválót.
Örülök, hogy írtál - jön a tavasz és húzom a ravaszt...
Felmerül bennem egy kérdés. A szocializmus áldozatairól erre felé szó sem esik, miből gondolod Gellért, hogy június 4.-t másképp fogják értelmezni. Miért is lenne egyik, vagy másik dátum fontos?
VálaszTörlésBennem már nincs kérdés. Ha képes egy önkormányzat 2007-ben "kőbe vésni" Trianon emlékét, majd gyakorlatilag és valóságosan ugyanaz a garnitúra képes 2011-ben Trianon napjára juniálist szervezni, mégha nem is piálunk - nem tudok mit mondani. Pedig a kő marad, a kő mindig marad...szóval amikor csontjainkat a sárisápi talajvíz szépen a temetőben széjjeloldja, ez a kőtábla az obeliszken rajt' lesz. Az meg akkor is azt hirdeti, hogy állította a község önkormányzata. Tehát valamikor képmutatóak voltunk/vagyunk.
VálaszTörlésS nem értik meg, hogy Trianon nemcsak nekünk magyaroknak fáj, hanem ha jól a lelkükbe néznének egyszerűen felfognák - hibás döntés volt a nagyhatalmaknak az etnikai elv semmibevétele és a második világégés nagyjából ennek az egyenes következménye...
S a második világégésben újra hősöket adott a község, akiknek másik emlékművet állítottak, mert igenis meg kell a múltunkat örökíteni.
Úgy lehetnek ezzel a trianoni dátummal: "járjuk el a sorát"- megszoktuk, már legalább emlékezünk róla - de a köztudatot mi gyorsabban szeretnénk erre átállítani, a többségnek meg még gondot okoz befogadni.
De annyira egyszerű javaslatom volt: cseréljék fel a két napra szánt programok sorát és minden megoldva!