Véletlenül akadtam az interneten az alábbi oldalra, bár
hiszem, hogy nincsenek véletlenek! Kornél középiskolában volt 5 évig
osztálytársam, egyszer még a délszláv háború idején jártunk kint nála egy
nagyon jó barátommal. Nem gondoltam volna, hogy Kornél ilyen „hóbortnak” lesz a
szerelmese, de nagyon büszke vagyok rá!
Ismerjétek
meg az adai lovasíjászokat! - Interjú Boldizsár Kornéllal
Adán nemrégiben a (z egykori) kompjáráshoz levezető út
mellett állt egy régi, elhagyatott, düledező ház, mellette óriási gazzal benőtt
elhagyott terület, ahová legjobb esetben is csak a juhászok jártak ki
nyájaikkal legeltetni. Nos, a közelmúltban az említett hely újjászületett.
Először a házat kezdték felújítani, kitisztították a gazzal benőtt területet,
majd lovak, céltáblák, és velük együtt a lovasíjászat elkötelezett hívei tűntek
fel a területen. A birtok azóta is épül-szépül, az azt használó közösséggel
együtt.
Boldizsár Kornél
|
Mindez Boldizsár
Kornél, adai vállalkozó, és lovasíjász kitartó munkáját dícséri. Ő az, aki
néhány hónap alatt szinte a semmiből építette fel a pályákat, hamarosan
elkezdett gyerekeket tanítani lovaglásra - lovasíjászatra, valamint táborokat
szervezni az egykori gazzal benőtt birtokon, aminek ma már ő a tulajdonosa és
vezetője. Először augusztusban jártam Kornél “csodaországában”, amikor is egy
nyári tábort szervezett a lovaglás és a lovaszíjászat iránt érdeklődő
fiataloknak, határon innen és határon túl. Már akkor magával ragadott az egész
dolog varázsa, ami több tényező szerencsés együttállásának eredményeként jön
létre: Kornél elhivatottsága, és lelkesedése, a jelenlévő kis csapat
elkötelezettsége, és vidámsága, a hely szépsége-nagysága, valamint az a pozitív
hangulat, ami engem is a hatalmába kerített. Már akkor tudtam, hogy erről
mindenképpen írnom kell, hadd tudja meg ország-világ milyen klassz dolgok
történnek Adán.
Az elmúlt hét egyik
délutánján ismét meglátogattam az adai lovasíjászokat, ezúttal az egyik
edzésükön. A cél az volt, hogy fotókon dokumentáljam működésüket, valamint,
hogy Kornélt kifaggassam lovasíjász tevékenységének, és klubjának múltjáról,
jelenéről, és jövőjéről. Kornél lelkesen mesélt magáról, a lovasíjászatról,
arról, hogy ő maga, hogyan kezdett bele, a csapatáról, terveiről… Korábban azt
mondta, hogy úgy érzi, nehezebben tudja kezelni a gyerekeket, de erre az ott
látott és tapasztalt dolgok egy-kettő rácáfoltak. A hangulat kiváló, nincs
semmiféle katonás rend, ami feszengéssel járna, ennek ellenére mégis mindenki
fegyelmezetten és felelősségtudóan vesz részt a klub munkájában. Ez nem csak
abból áll, hogy lóhátról íjaznak, hiszen ők maguk rendezik a helyet, és a
lovakat , valamint sportolnak is, mert a jó erőnlét elengedhetetlen egy igazi
lovasíjász számára. Kornél büszkén meséli, hogy a (ránézésre 10-14 éves)
gyerkőcök, akik néhány hónappal ezelőtt még a lóra se mertek felülni, ma már
úgy lovagolnak, hogy kezükkel nem is érintik a lovat, mert vágta közben íjjal
lőnek a célra. Kornél számára ez az egész nem puszta hóbort, vagy hobby, sokkal
inkább életmód, küldetés… A helyről, és a kis közösségről pedig még annyit,
hogy az embernek olyan érzése támad, hogy az égiek áldását viselik magukon,
amit egyébként Kornél is többször hangsúlyozott. Szép lenne, ha a közlejövőben
ez a hely, ez a közösség a hun-magyar lovasíjászat egyik kárpát-medencei
központjává tudna válni, nem beszélve a (ma még szinte nem is létező) vajdasági
lovasíjászatról. Kornélék minden érdeklődőt szívesen fogadnak, bemutatókat
tartanak, ezáltal is népszerűsítve őseink életmódját, hagyományait, amelyekből
a mai, “modern” ember is sokat tanulhat… Az alábbiakban a Kornéllal készített
interjút olvashatjátok, illetve az edzésükön készült fényképeket tekinthetitek
meg.
Honnét ered a lovak iránti
érdeklődésed, mikor kezdtél el lovagolni?
Az első találkozás a
lovasíjászattal, illetve Kassai Lajossal, aki a modernkori lovasíjászat
újrateremtője, talán 6-7 éve lehetett. A Lét lámpásai című könyvben olvastam
róla egy interjút, mellette egy fénykép, melyen lóháton íjat feszít...Nagyon
megfogott a kép, de legfőképp Lajos gondolatai. Évekig nem tettem semmit
ez ügyben, elsodort az élet más irányba. Három éve mélypontra kerültem,
teljesen magam alatt voltam, nem voltam megelégedve önmagammal és az addigi
életemmel, amit teremtettem. Úgy éreztem,hogy most itt az idő, hogy ezen az
úton elinduljak. Előtte semmi kapcsolatom nem volt sem az íjjal, sem a
lovakkal.
Az
íjászkodással a lovaglástól függetlenül kezdtél el foglalkozni, vagy vele
együtt jött?
Mindkettőt
egyszerre kezdtem, mivel a cél a lovasíjászat volt.
A lovasíjász pályát a saját magad szórakoztatására építetted,
vagy már a kezdetekkor is a céljaid között szerepelt, hogy gyerekeknek is
lehetőséget biztosíts, hogy megismerkedhessenek a lovakkal, illetve a
lovasíjászattal?
Minden „véletlenül” jött. Mintha a „felső” támogatás indult volna be, ahogyan elkezdtem. Először is a
lovaimat kaptam.Azt, hogy tanítsak meg sem fordult a fejemben. Még nincs saját
gyerekem, és nem is tudtam, hogy tudok-e bánni velük. Két ével ezelőtt
íjászbemutatót tartottam, és egy 14 éves fiú megkért, hogy Ő is szeretné
megtanulni a lovasíjászatot. Hát néztem nagyokat, mivel még az én tudásom is
gyerekcipőben járt. Végül igent mondtam, gondoltam amit eddig tudok, megtanítom
neki is. Elkezdtünk közösen edzeni és a hír terjedt, egyre többen lettünk. Ma
már 7 tanítványom van, aki a vágtató ló hátáról képes íjjal lövéseket leadni és
célba juttani a vesszőket. Egyikük sem tudott előtte sem íjazni, sem lovagolni.
A 2 hektáros területre sem volt pénzem, és mégis, ma már a tulajdonomban van. A
meseszerű támogatottság azóta is folytatódik, ez erőt és bizonyosságot ad ahoz,
hogy ez az egyik dolgom az életemben!
Ha jól tudom ez az egész szinte ingyenes, a gyerekek
„fizetségként” segítenek a lovak gondozásában és a pálya körüli munkák
elvégzésében, aminek nevelő jellege van, hiszen szorgalomra és
kötelességtudásra tanítja őket.
Igen, ez részben igaz. Az ezévi iskolakezdéstől már kell fizetni egy
jelképes összeget, ami töredéke a kiadásoknak. Ez egy drága sport,
harcművészet. A tanuló lovasíjászok a jelképes fizetség melett segítenek a
kezdők oktatásában, bemutatókon veszünk részt és sok esetben takarítunk, karban
tarjuk az elhasználódott eszközöket.
Hetente hány edzés van, hányan vannak a növendékeid? Több
csoportra vannak osztva?
Jelenleg 25-30 gyereket
tanítok heti 4 alkalommal. Van
KEZDŐ csoportunk, ahová azok járnak akik, még nem ismerik a lóval való
bánásmódot, nem tudnak lovagolni és íjazni sem. Itt megkapják az alapokat.
Ahhoz, hogy továbblépjenek a TANULÓ LOVASÍJÁSZ csoportba, vizsgázni kell az
addigi megszerzett tudásból.
Augusztusban lovasíjász tábort rendeztetek, amelynek első
nekifutásra is nagy sikere volt. Mesélnél erről bővebben?
Nem lovasíjász tábor volt. Íjász-Lovas életmód tábor, aminek az ÉLETFA
nevet adtuk. Volt gyerekjóga, futóedzések, íjászat, lovaglás, lovasidomítás,
istállótakarítás, pólófestés, nemezelés, baranta, éneklés és egyéb közösségépítő
programok. Három tíz fős törzs volt. A jövő évben is szeretnénk
megszervezni a tábort.
Hamarosan civil szervezetként kerültök bejegyzésre, KATLAN
néven. Milyen terveid/terveitek vannak az elkövetkező időszakra?
Hűha!!! Sok tábor, az ÉLETFA
tábor folytatása a fent említett szellemben, LOVASÍJÁSZ tábor haladókkal,
LOVAS tábor, HAZAJÁRÓK tábor - az innen elvándorló magyarság, és egyáltalán a
magyarság számára szervezett kapcsolatépítő tábor, melynek az alapja a lovas
életmód és íjászat, természetközeliség, Tisza, kenu, egészséges táplálkozás, és
önellátás...
Az első Vajdasági lovasíjász verseny megszervezése.
A közeli infrastrukturális fejlesztések között szerepel egy 7 jurtából
álló JURTAFALU létrehozása.
Több lovat is szeretnék, most 3 van, a körkarámot befedni, hogy esős
illetve téli időben is tudjunk valamilyen szinten edzeni. Hosszú távú terv, ami
remélem meg is fog valósulni, egy FEDETT LOVARDA, ami egyedülálló lenne
Vajdaságban.
Terv az van sok....Ehhez sok pénz is kell, amit a cégemből kisajtolva
tudok egyelőre megteremteni, de tervben van, hogy pályázzunk EU-s pénzekre is.
Novemberben kezdem a projektmenedzser-képzést az EU-s
pályázatokra.
Maga a lovasíjász pálya valamilyen szabvány szerint készült?
Mit kell róla tudni?
Kassai Lajos létrehozott egy lovasíjász iskolát adott szabályrendszerrel,
és egy lovasíjász pályát. Ennek az iskolának tagja vagyok, és én is ez alapján
tanítom a gyerekeket. A pálya 99 méter hosszú, a pálya sikjától 9 méterre
eltolva középen egy 90 cm átmérőjű, 3x30 cm köregységű céltábla található ,amit
elölről, oldalról, és hátrafelé kell lőni. A pontszámok 4-3-2. A lovasnak 20
másodperc alatt kell megtenni a távot. A megtakarított idő a pontszámot növeli.
Három bemelegítő vágta után kilenc értékelhető vágtából áll egy verseny.
A birtokod hatalmas, nem csak lovasíjász pályá(k)ból áll. A
lovakon kívül vannak itt kutyák, mangalica és a lóúsztatóban kacsák... Jól
bírják egymás társaságát? Tervezel-e még több állatot?
Igen, több lovat és parlagi csirkéket. Egyébként a tóban vannak halak
is.
A hun-magyar típusú lovasíjászatot gyakoroljátok. Helytálló-e
a következtetés, hogy működéseteknek hagyományápoló-nemzetmegőrző jellege is
van?
Igen.
Mit kell tudni a lovaidról? Magyar lófajtákat tartasz? Van-e
valamilyen különleges nevelési, és tartási módjuk?
Félrideg tartást alkalmazunk. két amerikai ügető lovunk van, mert ez van
a konyhán, és egy Furioso Magyarországról. A további lovak shagya arab vagy/és
akhal tekini lesznek.
Mit kell tudni az egyéb felszerelésekről (íj, lószerszámok,
kiegészítők...) ?
Ami érdekesség, hogy az első lovamat már sikerült annyira beidomítani,
hogy nincs szükség zablára, csak bozár van a fején ami nem okoz neki fájdalmat,
és lábbal irányítható, mivel a lovasíjásznak le vannak foglalva a kezei az
íjjal. A másik a lovasíjász nyereg, ami nagyon stabil és biztonságos ülést
biztosít a lovas számára.
Üzletember vagy, ami számos elfoglaltsággal jár. Hogyan
sikerül rendszeresen időt szakítanod a gyakorlásra, illetve a gyerekekkel való
foglalkozásra heti több alkalommal?
A cégem jól meg van szervezve. 100 főt foglalkoztat, szekciókra van
osztva, és mindenkinek megvan a saját, felelősségteljes munkaköre. Délelőtt
dolgozom, délután pedig a lovasíjászattal foglalkozom. Ha netán munkaügyben
külföldre kell utazom, akkor Csaba barátom tartja az edzéseket, aki szintén
aktív lovasíjász.
Nemrég azt mondtad, hogy hamarosan indulni szeretnél a
lovasíjász világbajnokságon...
Igen. Jövő nyáron, ha megszervezik. Keményen edzek, hogy megfelelő
eredményt tudjak elérni. A mostani pontszám, amiket az edzéseimen lövők 150-170
között ingadozik, ez a világranglista 15. helyének felel meg. Jövő nyárig még
jobb leszek!!! Szeretném elérni 180-200 közötti pontszámot, ami már TOP 10-et
jelent. Ha az időjárás és az időm engedi, mindennap edzem. A gyakorlat teszi a
mestert!
Feltételezem, hogy a nemsokára civilszervezetté alakuló
klubotok működtetésében vannak támogatóid, társaid. Kik azok, akik a legtöbbet
segítenek, kiknek a nevét emelnéd ki?
Elsősorban Nagy Csaba barátom, és a tanuló lovasíjász gyerekek.
Ezenkivül rengeteg segítőnk van: Aranykapu, Kerekítős pedagógusok, stb. Nem is
tudom, nem merem sorolni nehogy kihagyjak valakit. Mindenki segít, még a
szomszéd is. Fentről is segítenek, mint mondtam...
Az adai lovasíjászoknak sok sikert kívánunk további működésükhöz, valamint
azt, hogy az égiek segítő keze ezután is velük maradjon!
Az olvasóknak pedig ennyit üzennénk: Lóhátra fel, és feszítsétek
pattanásig a (z íj)húrt! ;-)
Vendégszerző:
Pödört Bajúsz
Pödört Bajúsz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése