Márai Sándor, füves könyv
című aforizma-gyűjteményéből szeretnék most egy részletet idézni. Hogy miért ez
jutott eszembe nem tudom, de mint mindennek, ennek is megvan az oka az életben.
Az ellenségről
Vannak
a közömbösek, a barátok, az ellenfelek, akik valamely eszme vagy meggyőződés,
vagy érdek parancsszavára harcolnak ellened.
Ez az emberi élet rendje, csak így van szép feszültsége az életednek:
barátok és ellenfelek között, a közömbösök nagy tömegében.
S
aztán van az ellenség. Nem ellenfél ő, több annál. Mintha a végzet kijelölt
volna kettőtöket egy párharcra, melynek nincs oka, sem értelme. Tudsz róla,
ahogy ő is tud felőled, noha az élet, a pálya semmilyen területén nem
keresztezted útját. Gyűlöl téged, kenyeredre, életedre tör: soha nem vétettél
ellene. Egy életen át kerülitek és keresitek egymást.
Mit
is tehetsz ellene? Mindenekelőtt iparkodj megérteni. Ő az ellensúly életedben.
Máskülönben suta és balog lenne életed küzdelme. Szükséged van reá. Le kell
győznöd magad, hogy őt legyőzhesd. Meg kell ismerned az igazságot, hogy igazad
legyen vele szemben. Jobbnak kell lenned, mert ő gonosznak hisz és hirdet
téged. Isten őt jelölte ki társadul a földön. Közös vállalkozásotok van, mint a
bajvívóknak. Ne döfd le idő előtt; egyáltalán ne döfd le. Ő tanít meg élni,
harcolni, védekezni. Tudjad, hogy szükséged van reá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése